Részt vettünk
Darules PDF Nyomtatás E-mail
Aktivitás - Részt vettünk
2011. január 28. péntek, 15:55

Szücsi barátunk darulesen járt. Alapvető információkat e madárról, valamint élményeit és fotóit osztja itt meg velünk. Köszönjük!

 

Darules

Újra eljött a darumegfigyelés ideje, bár november van, a nappali hőmérséklet mégis kifejezetten kellemes, de a vonuló madarakat ez nem zavarja, (sőt) így menetrendszerűen megérkeztek. A Zöld Szikla, a tavalyi hagyományt folytatva, idén is felkerekedett, hogy meglátogassa a szegedi Fehér-tavi daruvonulást. Először is nézzük, mit tudunk ezekről a csodálatos madarakról, hiszen mi úgy ismerjük, mint hazánkon (szeptember-november és március-április hónapokban) átvonuló faj. Pedig a múlt században, szórványosan még fészkelt az alföldi láposokon. Utolsó hazai fészkeléséről Fonyód mellett készült feljegyzés 1910-ben.

A daru, vagy szürke daru (Grus grus) a madarak osztályának, a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj. A rendbe egyébként 4 nem-en belül összesen 15 faj tartozik.

Testhossza 110-120 cm, szárnyfesztávolsága 190-220 cm, testtömege 4500-6000 gramm. Alapszíne palaszürke, nyak felső része és a feje fekete, kivéve a pofák mögött a nyakoldalakon lehúzódó fehér részt. Az öreg hímek fejtetőjén csupasz vörös bibircses folt látható. A test alsórésze valamivel világosabb szürke, mint a hát és farcsíkja; a válltollak és a nagy szárnyfedők szára fekete, a leghátrább álló nagy szárnyfedők belső széle is fekete; a bodros tollak szára sötét, hegyük feketés; a nagy evezők szürkésfeketék; a fark palaszürke. A tojók nagyban hasonlítanak a hímekhez, csak a bodros tollai fejletlenek és a fejtetőjükről hiányzik a vörös folt. A fiatalokat rozsdásbarna fejűk és nyakuk különbözteti meg az öregektől. Várható élettartalma 20 év. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft.

A darvak Észak Eurázsia (Ukrajna, Oroszország, Belorusszia, Finnország Balti-államok) erdős, sztyeppés, vizes területein fészkelnek. Telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Hazánk e vonulási útvonal egyikén fekszik, és a vonuló madarak a nagy utazás közben megállnak nálunk, hogy kipihenjék magukat és feltöltsék tartalékaikat.

A daru költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, rovarlárvákat, halakat, békákat, gyíkokat, gilisztákat, csigákat néha madárfiókákat és kisebb emlősöket eszik. Vonulásakor többnyire kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik.

Magyarországon rendszeresen átvonuló, egyedei nagyobb számban a Hortobágyon, Kardoskúton és Montágpusztán jelenik meg. Az általunk megfigyelt csapatok napközben a Hortobágyon keresgélnek táplálékot, és éjszakára „behúznak” a Fehér-tó valamely lecsapolt részére, hogy a sekély vízben ragadózóktól védve éjszakázzanak. Mi, ezt az úgynevezett behúzást szerettük volna megfigyeli, így november 6.-án a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor ikerházánál csatlakoztunk egy kisebb megfigyelő csoporthoz. A darucsapatok messze elkerülték a mi csoportunkat, ezért páran a csoportot otthagyva, megpróbáltunk közelebb kerülni a behúzás útvonalához. Egy jó negyedórás séta után próbálkozásunkat siker koronázta, és olyan közel húztak el felettünk V alakban, hogy az öreg darvak krúgatása mellett tisztán hallható volt a fiatalok vékony szrííp-szrííp hangja is. A megfigyelésbe belefeledkezve gyorsan elszaladt az idő, így amire elindultunk vissza a csoporthoz, már sötétedni kezdett. Novemberi este lévén, a hőmérséklet gyorsan zuhant naplemente után, és amikorra az ikerházhoz érkeztünk a csoportunknak már nyoma veszett, csak egy-két hozzánk hasonlóan kitartó madármegfigyelőt találtuk. Pár szót váltottunk az élményeinkről, utána irány egy kis motorozás Szatymazig. Hazaérkezve jól esett egy kis „lélekmelegítőt” magunkhoz venni, és felidézni a darvak csodálatos látványát.

Érdekesség a magyarok őstörténetével kapcsolatban, hogy a daru az ősi nyelvi emlékeinkben duru, durul, sőt, turul néven jelenik meg. Tekintve, hogy a turáni népek nyelvében ma is turulnak nevezik, elképzelhető, hogy a daru valaha a magyarság valamely törzsének a totemállata lehetett.

 

Szűcs Sándor

Forrás: MAGYARORSZÁG MADARAI

 

Pár napon belül a darulesen készült fotók is kikerülnek az oldalra.

 
ArtStab- Csongrád Megyei Tehetségkutató - 2010. 09. 24. PDF Nyomtatás E-mail
Aktivitás - Részt vettünk
2011. január 07. péntek, 20:07

Alig zajlott le saját tehetségkutatónk a Hódstock5- ön, máris belecseppentünk egy megyei megmozdulásba.
Az Art Stab Egyesület a "Fiatalok lendületben" program keretein belül rendezett egy hangulatos (:  selejtezőt Hódmezővásárhelyen.
Megtiszteltetésnek vettük, hogy a zsűribe a Zöld Szikla színeiből Sulyok Zoltán elnököt, illetve szervezőt is felkérték. Ismét megmutatkozott, hogy mennyi tehetséges művész van régiónkban, de persze az is, hogy míly nehéz számukra az előre jutás. A helyi csatát a Swamp formáció nyerte,
minek különösen örültünk, mivel jó barátaink és Vásárhely így képviseltette magát a szegedi döntőn, ahol különdíjjal zártak.
Gratulálunk, sok ilyen megmozdulást, és sok sikert! Hajrá!

 
Európai Madármegfigyelő Napok 2010 PDF Nyomtatás E-mail
Aktivitás - Részt vettünk
2010. november 10. szerda, 11:33

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) elnevezésű programot, a madártani szervezetek világszövetsége, a Bird Life International indította útjára 1992-ben. Azóta minden év október első hét végéjén kerül megrendezésre. A program magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A megfigyelések európai szintű információgyűjtést tesznek lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenesen látogatható országos rendezvények sok embert szólítanak meg, kicsábítva őket a szabadba, hogy a madármegfigyelés élményének részesei lehessenek!

A Zöld Szikla Alapítvány képviselőjeként, az első napon két programon vettem részt. Elsőként a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportja által üzemeltetett, madárgyűrűző állomás szegedi Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) által meghirdetett nyílt gyűrűzési napon. A táborban baráti hangulat és Gál Szabolcs fogadott bennünket. Bemutatta a madárgyűrűzés egész folyamatát, befogástól a méretek felvételén keresztül egészen a szabadon engedésig.

A befogott fajok a teljeség igénye nélkül a következőek voltak: foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), barkóscinege (Panurus biarmicus), jégmadár (Alcedo atthis).

A következő meglátogatott program a KNPI Tisza-völgyi bemutatóház, és a Beretzk Péter kilátó megtekintése, szakvezetéssel. A bemutatóházban sok információt tudhattunk meg Albert Andrástól,  a Nemzeti Park történetéről. A kilátóban Lovászi Péter (MME Csongrád megyei helyi csoportja) tartott kiselőadást a Fehér-tó történtéről és jelenlegi helyezettről. A két programon  felejthetetlen élményeket kaptunk, ezért mindenkinek ajánlom, hogy a következő - 2011-es - Európai Madármegfigyelő Napokra meghirdetett programokon bátran vegyenek részt.

Írta: Szűcs Sándor

{vsig}2010/madar{/vsig}

 
«ElsőElőző12345678KövetkezőUtolsó»

4. oldal / 8

Top joomla templates, personal website hosting.